Marcipán husival és cukorsalátával. :D
Mondjuk minimum Mick Jaggernek kell lenni ahhoz, hogy valaki bele bírjon harapni ebbe a kis termetes hambikába, ugyanis körülbelül 25 cm magas volt cakumpakk. XD
Nagyon kedves Segítsütis sütőtársamnak, Epercsók Erikának készítettem és a fotók is tőle valók, ugyanis én ilyen ügyesen nem tudok fényképezni, nála meg pont kéznél volt a profi gépe. Érdemes egyébként a blogján körülnézni, mert nem csak a fotók gyönyörűek, de még olyan csodálatos ételkölteményeket is találtok ott, hogy leesik az állatok..
Erika csak annyi instrukciót adott, hogy olyan igazi retrós békebeli hamburger legyen nagy puffancsokkal és lehetőleg dupla husival, sajttal és a szokásos zöldekkel.
A puffancsokat úgy oldottam meg, hogy két félgömböt rendesen szeletekre vágtam és úgy töltöttem meg, majd külön-külön burkoltam.
A dupla husival volt egy kis gondom, mert nem akartam tömény cukormázzal megtölteni a két zsemle közti részt, így hát kis piskótakorongokat vontam be marcipánnal és egymás mellé csúsztatva helyeztem el őket. A saláta, paradicsom, hagyma és sajt imitációja is marcipánból készült, csak a zsemléket burkoltam a szokásos fondanttal.
Nincs nagy gyakorlatom az ilyen dolgok élethűvé tételében, de most kivételesen trükköztem kicsit az airbrushal és az alátétet is lefújkáltam hozzá szép kis terítőkockásra. :)
A "hambi" egyébként mogyorós-csokis tésztából készült, közötte tonkababos csokikrémmel. Nyami...
