Quantcast
Channel: Jépatojta van!
Viewing all 159 articles
Browse latest View live

Bogyó és Babóca torta fiús verzió

$
0
0



Ezt az emeletest egyéves kis cuki vigyori gyerkőcnek készítettem. Imádja Bogyó és Babóca zenéjét, meg a kis figurákat is, így adott volt, hogy ők csücsülnek majd a torta tetején.
Anyukának nagyon megtetszett az első és már klasszikusnak számító Hello Kitty tortám fazonja, ezért azt variáltam át fiús színekre. Szerintem így is mutatós lett, pedig nincsenek rajta pici virágok. 

Tejszínes csokikrémmel töltöttem, mert sok kis pajtika volt ott az első szülinapi bulin és köztudomású, hogy minden törpe szereti a csokitortát. :)

Nézzétek az ünnepeltet! Édes pofa, nem? :)))





Táska torta szülinapra

$
0
0



Ennél frissebb tortát még sohasem mutattam nektek, ugyanis ez itt épp a mai napra készült. :)

Kedves ismerősöm kérte anyukája születésnapjára, aki kerek számot ünnepel, de ugye hölgyek esetében ezt nem hangsúlyozzuk, így maradjunk annyiban, hogy nemrégiben töltötte be a húszat. :)
Különleges meglepetésnek készült, mert a köszöntés után a táskát valós állapotában is meg fogja kapni. Remélem jól sikerül majd meglepni és nem esik kétségbe, hogy ó, csak egy torta... 

Ízét tekintve egy csokis piskóta volt, benne tejszínes túrókrémmel és ribizlivel. Kívülről fondanttal burkoltam, de a kisebb alkatrészeket és a fülét marcipánból készítettem el.


Álló táska tortát még soha nem készítettem, csak egyetlenegy fekvő volt a repertoáromban, így nem is tudtam hirtelen hogy kezdjek hozzá a beburkolásának, miután a betöltött tortát magam elé vettem.
Jellemző módon úgy álltam neki, mintha meg akarnám varrni, azaz kiszabtam a két oldalát, meg az alkatrészeket és "felszereltem" a fülét. :) Utólag belegondolva lehet, hogy jobb lett volna egyben leburkolni, na majd legközelebb kipróbálom azt a módszert is.

A végén kicsit olyan élettelennek éreztem, ezért került rá a kis kendő, amit az alátét színéhez igazítottam. Az ünnepelt hölgy szereti öltözékben a pasztellszíneket és a gyöngyházas hatást, így gondoltam, hogy ez a stílus fog neki majd tetszeni.
Most már én is izgalommal várom a visszajelzést, hogy sikerült a köszöntés.

Nagyon boldog születésnapot kívánok kedves Marika! :)


London feeling

$
0
0



Adott egy négyéves, aki imádja a londoni emeletes buszokat és a Big Bent, pedig még sosem járt Londonban. Értitek Ti ezt? Én nem. :)
De meg kellett oldani a feladatot, mert ebből a két témából kellett valami tortát fabrikálnom. 

Gyerekkori osztálytársam és kedves barátom kis unokaöccsének készült. Sokat tanakodtam magamban, mire ezt a látványt "megszültem", mert nem volt egyszerű azt kiagyalni, hogy mindkét elem benne legyen, mégse nőjön hatalmasra a torta. Sajnos az óratorony csak ilyen kis stilizált formában kerülhetett rá, mert az eredeti annyira cizellált, hogy egy hétbe is beletelt volna, míg kicsipkézem. :) Persze nyomtatni is lehetne, de én ugye olyat nem szoktam...
London jellegzetesebb épületeinek sziluettjét hirtelen ötlettől vezérelve festettem rá, szerintem jól feldobta az összhatást.
Utólag nézegetve kicsit felnőttesre sikeredett, de a kicsinek nagyon tetszett, ezért én is elégedett vagyok. :)


Billegős torta és mérges madarak

$
0
0


Mindkettő tortát Jázminnak készítettem a 7. szülinapjára, mert ugye kellett egy az osztálytársaknak, meg egy a nagy családi-baráti bulira is.
Készült egy jó nagy vízivilág témában, leginkább erről mesélek most Nektek, ugyanis a másik, Angry Birds témájú témából annyira sok van, többféle variációban, hogy sok szót azt hiszem, nem érdemes vesztegetni rá.

Ez a mérges madaras torta 20 szeletes volt, Jázmin az iskolai buliba vitte. Szintén tejszínes csokikrémmel töltve, és megkaptam a kritikát, hogy túl kevés volt a malac, mert 20 felé kellett osztani a figurákat, így érthető módon nem örült annyira, aki csak egy jégkockát, vagy deszkát kapott. :)


Jázmin nagyon kreatív lányka, ha emlékeztek, még ő rajzolta azt a helyes kis szitakötős mesét, amit aztán tortába öntöttem a névnapi bulira. Most is volt elképzelése a tortájáról, fő motívumként a delfint választotta, mert volt olyan szerencsés, hogy az idei nyaraláson delfinekkel úszkálhatott, amiért nagyon irigylem én is. :)
Ehhez egy billegős típusú tortát választottunk, ami hozott néhány új ősz hajszálat a fejemen. A dolog lényege, hogy a szinteket el kell választani egymástól egy kis ékkel, így a dülöngélés látszatát kelti a látvány. Na most itt szeretném leszögezni, hogy ezt, ebben a formában az én házi jellegű piskótámból 3 réteg krémmel NEM lehet megcsinálni!
Láttam én az amcsi tortás műsorokban és fotókon, hogy sima kétszer 5 centi vastag piskóta összeragasztásából építenek össze egy-egy ilyen emeletet, de azt gondoltam, hogy ennek semmi különösebb oka nincs, csak egyszerűen nem számít nekik az íze. Most rá kellett döbikélnem, hogy itt konkrétan arról lehet szó, hogy így az emeleteknek szinte semmi súlyuk nincs, és mivel úgyis a legalsó szintet nevezik ki teherbíró alapnak, azt töltik be rendesen, mert úgyis azzal laknak jól a népek. Szerintem.
Lehet, hogy hülyeség ez az okfejtegetés, de egyszerűen nem találok rá más magyarázatot. A lényeg a lényeg, hogy nekem a felső két szint egyszerűen nem bírta ezt a billegtetést, és nem maradtak szabályosak, a gravitáció elnyomta, még az a szerencsém, hogy nem dőlt el az egész építmény, bár tény, hogy erre rásegítettem egy jókora karóval is. :)
Szóval ilyet senki se rendeljen, vagy csináljon, hacsak nem vállal be néhány minőségileg kifogásolható felső emeleteket magának.


Egyébként a díszítés részét már élveztem addig a határig, míg az egyik oldalát kidekoráltam, mert bevallom, mire minden emeletnél körbeböngyölgettem a kis hínárokat, meg mifenéket, már enyhén szólva eluntam a dolgot. 
A legalsó szint csokis volt, a felső kettő joghurtos-málnás, kívülről pedig a szokásos fondantbevonat. A figurákat most is marcipánból készítettem, annak is volt egy kis súlya, így kellett a delfinbe egy kis merevítés, de így legalább egy kicsit kiegyensúlyoztam vele az építmény, hogy statikusan rendben legyen.
Azért éjszakánként párszor kimentem ellenőrizni a hűtőt, hogy nem dőlt-e meg... :P


Kerámia baba torta

$
0
0


Súlyos elmaradásaimat próbálom rohamtempóban pótolni, így sajnos még mindig nem tudok receptet írni Nektek. Pedig van már egy jó kis babatorta is a tarsolyomban. ;)

Ezt a szép méretes tortát is már hetekkel ezelőtt készítettem és már nagyon várta, hogy debütálhasson. :)
Különleges feladat volt, ugyanis Nórival már sok közös tortaprojektünk volt, olyan helyzet mégsem adódott, hogy neki magának készíthettem volna tortát. Most a családja keresett fel, hogy a jeles napon lepjük meg őt együtt, méghozzá a saját keze munkája, egy tündéri kerámia baba másolatával. A kerámiát teljes valójában megkaptam mintának, úgyhogy vigyáztam is rá, mint a hímes tojásra.

Persze nem sikerült ugyanolyanra, mint az eredeti, ebből is látszik, hogy mindenkinek egyedi a keze munkája. Pontos másolatot hosszabb idő alatt lehetett volna persze gyártani, de nem tortából, mert annak záros a szavatossági ideje. :)


Az alsó nagyobbacska torta a nagy vendégsereg miatt kellett, próbáltam úgy díszíteni, hogy passzoljon a baba stílusához, de mégse vonja el róla a figyelmet.
Alul meggyes csokitorta volt, felül a baba szoknyája joghurtos málna.

Isten éltessen Nóri sokáig! Füled sose érjen bokáig! :D

Pici torták pici lányoknak

$
0
0


Két kislány közös szülinapi bulijára készültek ezek a tortácskák nemrégiben.
Játszóházban volt a buli és ilyenkor direkt jó, ha van többféle látványosság, mert a kiskölkök amúgy is túlpörgésben vannak ilyen helyzetben. :)

Az első torta egy hétéves kislánynak készült, akinek az apukája indiai származású, ezért szép nagy fekete szemei vannak és fényes fekete haja. Épp olyan, mint Dóra, a felfedező. :) Persze nem Dórás tortát kapott, hanem arra helyeztük a hangsúlyt, hogy zsenge kora ellenére már most egy igazi kis hölgy, elegáns kis rucikat hord és gyűjti a csini táskákat. Így hát egy kisebb táskakupac közepére helyeztem a figurát, amit egész véletlenül sikerült úgy eltalálnom, hogy még látatlanban is hasonlított rá. 


A másik torta egy kisebb, 3 éves lánykának készült, akinek korának megfelelően kicsit babásabb tortát készítettem. Csak annyit sikerült megtudnom róla, hogy szereti a virágokat, csigákat, katicákat, pillangókat. Egy pillangós tortát kicsit már unalmasnak találtam volna, így inkább csiga és virágok kerültek rá, és mivel az volt a kívánalom, hogy jó színes legyen, még egy-két gombát is kapott extrának. :)


Szerintem aranyosan mutathattak a desszertasztalon, ezúton üzenném a kedves szülőknek, hogy szívesen megnéznék már egy fotót a buliról... ;)


Tejcsokis-mogyorós minicupcake mogyoróvajas csókokkal

$
0
0



Ééééés végre recept!
Szíves elnézését kérem minden kedves olvasómnak, hogy elhanyagoltam a receptírást, pedig gyűlögetnek lassan, csak jobban lefoglalt a tortadíszítős hobbim az átlagosnál.
Most azonban friss receptet tudok mutatni, ugyanis vasárnap gasztroblogger találkozón voltam, ahol mindenki dobott be egy kis finomságot a közösbe, így eszméletlen guszta svédasztal kerekedett. Én sajnos elfelejtettem fényképezőgépet vinni, de a többieknél megnézhetitek, hogy micsoda finomságok voltak. Hjajjj...

Sajnos az én "szállítmányom" nagyon összecsapottra sikeredett, mert előző éjjel még egy batárnagy tortát díszítettem, így aztán összevontam a legutóbbi macaronsütésből maradt betöltetlen habcsókocskákat és az itthonra készült reggeli kekszeket a projektbe.
Készítettem egy mogyorós tésztaalapot, ami nem kifejezetten cupcaketészta, inkább teasüteménynek való, de ilyen mini formában készítve jól passzol a kencék alá, majd ehhez készítettem kétfajta krémet, egy tejcsokisat és egy étcsokisat. 
A tejcsokis változatot mutatom most elsőként, hogy maradjon későbbre is... :P

Ez igazából a "gombhoz a kabátot" tipikus esete, ugyanis a mogyoróvajas-tejcsokis kekszeket készítettem előbb, aminek a tésztáját nyersen le is lehet fagyasztani, illetve hűtőszekrényben is eláll egy darabig. Eredetileg ITT találtam ezt a típusú kekszet, kölcsön is vettem az alapreceptet hozzá és tényleg csak egy kicsit variáltam át. Mivel minikekszeket akartam gyártani, amit nem kell harapni, tényleg csak egy falat és egy apró csokilencse belefér a közepébe. Én mindig készítek házi mogyoróvajat, most is ezt használtam, a receptjét megtaláljátok itt. Barna nádcukorral készült és ha lett volna ideje dobozban visszapuhulni,  még finomabb lett volna, de ugye most rohanásban voltam, így kihűlés után rögtön rá is kerültek a sütikékre.

Ha lett volna idejük még összeérni, puhán sokkal finomabbak, így érdemes egy éjszakát betöltve pihentetni a hűtőszekrényben és fogyasztás előtt egy fél órával hagyni felengedni.
A kekszekhez milliliterben adom meg a mennyiségeket, mert eredetileg csészében mérve készítettem én is, de a legközelebbi sütésnél ígérem átváltom dekára, hogy összefésüljem a receptet.

Nyammm Zsófi fotója a dobozkámról
örök hála érte! :)


Tejcsokis-mogyorós minicupcake mogyoróvajas csókokkal

Hozzávalók 30-40 db minimuffinhoz:

2 tojás
10 dkg barna nádcukor
8 dkg darált zabpehely
12 dkg finomliszt
3 dkg darált törökmogyoró
1 teáskanál sütőpor
0,5 dl olaj
1 dl tej

A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük és félretesszük. A tojások sárgáját a nádcukorral kikeverjük, majd hozzáadjuk az olajat és a tejet. A zabpelyhet, a lisztet, a darált mogyorót és a sütőport összekeverjük és a tojásos keverékhez dolgozzuk. Hozzáforgatjuk a habbá vert fehérjét és a masszát elosztjuk a mini muffinformákban úgy, hogy körülbelül a háromnegyed részükig töltve legyenek.
180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 15 perc alatt tűpróbáig sütjük.

Hozzávalók a mogyoróvajas-tejcsokis kekszhez:
(szintén kb 30-40 db, mérettől függően)

60 ml vaj
90 ml mogyoróvaj (recept ITT)
75 ml barna nádcukor
1 kisebb méretű tojás (vagy fél nagy)
1 kávéskanál vaníliakivonat
187 ml liszt
1 kávéskanál szódabikarbóna
csipet só
kevés nádcukor a hempergetéshez
tejcsokilencse

A mogyoróvajas kekszekhez kikeverjük a vajat a mogyoróvajjal és a nádcukorral. Hozzákeverjük az egész tojást, a vaníliát és a tejet. Összekeverjük a lisztet a szódabikarbónával és a sóval és összekeverjük a masszával. Negyed órát hűtőben pihentetjük, majd kis mogyorónyi golyókat formázunk belőle. A golyókat nádcukorban meghempergetjük és sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük.
190 fokra előmelegített sütőben körülbelül 10 perc alatt addig sütjük, míg világosbarna árnyalatot kapnak. Egy picit meg fognak repedezni, de ez nem baj, ilyennek kell lennie.

Kivesszük a tepsit és még melegen minden kis csók közepébe egy tejcsokilencsét nyomunk. Hagyjuk a tepsiben teljesen kihűlni. Fémdobozban hosszú ideig eltartható.

Hozzávalók tejcsokis krémhez:

10 dkg tejcsoki
1 teáskanál vaj
70 ml habtejszín

A vajat a tejcsokival vízgőz fölött felolvasztjuk (vigyázzunk, mert a tejcsoki nagyon gyorsan olvad, nehogy odaégjen!), majd kevergetve kihűtjük. Fokozatosan hozzákeverjük a tejszínt, ha túl folyósnak éreznénk, egy-két percre hűvösre tehetjük. Habzsákba töltjük.

A minimuffinokra habzsák segítségével kis gyűrűket formázunk a tejcsokis ganacheból, majd minden gyűrű közepébe nyomunk egy szemet a mogyoróvajas kekszből.


Torta első szülinapra liberális szellemben :)

$
0
0



Drága kis prüntyillám első szülinapi tortájáról van most itt szó, amit a szokásos káosz közepette sikerült csak összehozni. Valahogy mindig a családi nagy fontosságú szülinapokra nem jut idő tisztességesen kidolgozott tortát készítenem, most is kénytelenek voltunk a tervezett bulit a betegeskedések miatt elhalasztani, majd jól összecsapni szűk körben. 
Szerencsére ő még egy évesen nem sokat érzékel ebből, meg egyébként is egy rendkívül jókedélyű kis lény, egész nap vigyorog, mindennek nagyon tud örülni. :)

Azért a tortát tisztességes méretűre csináltam, hogy a buliról lemaradt családtagoknak is küldhessek egy-egy szeletkét. A torta alapja ugyanaz a bababarát összetételű tésztával és krémmel készült, de az alsó szintet a felnőtteknek szántam, így szeder került bele, felül pedig a pici emelet banános, amit a bébikénk is ehet gond nélkül.

Sokan várnak már erre a babatorta receptre, ezért most egy kis ideológiai eszmefuttatással kezdem, miért is lett olyan, amilyen.
Az elsőszülött fiacskámnak készített mindenmentes babatorta (recept ITT) három évvel ezelőtt még annyira nagyon mindenmentes volt, hogy se tojás, se tej, se semmi nem került bele szinte, nagy művészet volt a részemről, hogy mégis ehetőre sikeredett. :) Sokan elkészítették és sokan meg voltak vele elégedve olvasóim közül, én mégis készítettem akkor a vendégek részére egy felnőtteknek való tisztességes tortát is, hátha nem mindenki gyomra veszi be ezt a nagyon natur vonalat.
Sok víz lefolyt azóta a Dunán, és szó, ami szó, ez tényleg úgy van, ahogy a szóbeszéd tartja, hogy a második gyerkőcnél már mindent lazábban vesz az ember. :)


Miután a nagyfiú nemigen ügyel arra, hogy távoltartsa kistesóját mindattól, amit ő eszeget napközben, valahogy mindig adódik olyan helyzet, hogy a kiscsaj csak elcsór ezt-azt a tányérjáról. Így aztán ő már idő előtt találkozott olyan étkekkel, amiktől én alapvetően próbáltam őt távol tartani. Már nem sterilizálok ész nélkül mindent reggeltől-estig és az egészséges táplálkozást is normál keretek között gyakoroljuk, nem megyek el a szélsőségekig.
Bogyókám annak idején 2 éves koráig nem is evett édességet, állandóan teljes kiőrlésű lisztből sütögettem neki a kekszet és egyéb pékárut. Akkoriban még a védőnői gyakorlat is szigorúbb elveket vallott, most viszont meglepve tapasztaltam, hogy korábban kerül bevezetésre a glutén, a savanyított tejtermék és a tojásfehérje is a baba menüjébe.

Ezért hát idén úgy okoskodtam, hogy miután csak egy kis vékonyka szelet tortát eszik úgyis az ünnepelt, nem lesz olyan nagy probléma, ha kerül egy kicsi barna nádcukor a tortába és rendes tojással készült piskótát készítek neki. Mivel védőnőnk szerint egy évesen lehet elkezdeni a tojásfehérjét beépíteni a baba étrendjébe a sárgája után, éppen jó volt az időzítés, de úgyis csak mikrogrammnyi mennyiségek kerülnek a szájába, úgyhogy ezt nem találtam olyan nagy problémának.
A tejtermékek bevezetése szintén elég korán, már 8 hónapos kort követően megkezdődik, ezért a krém túróból, natur joghurtból, és a régóta kedvenc banánból állt. Én egy icipici felforralt tejet is használtam a krémhez, de aki ódzkodik ettől, az nyugodtan vízre cserélheti, sokat nem ront az élvezeti értékén. 
A nagyszülők persze reklamáltak, hogy a torta miért nem csokis, így nem tudja magát eléggé összekenni, de szerintem így is sikerült neki elég rendesen. :D Természetesen a fondantbevonat csak a külcsín kedvéért került a tortára, valójában az ő szeletkéjéről levágtam kétoldalt, így csak a belsejét falatozgatta, de azt nagyon lelkesen. :)

A dekorációról csak annyit, hogy eredetileg is pöttyökben és csíkokban gondolkodtam, de aztán az időszűke miatt nem sikerült minden elképzelést maradéktalanul megvalósítani. Szerencsére a kis figurát már korábban megcsináltam, sőt, még a tortához passzoló villát is készítettem, pontosabban csak a nyelét kiégethető gyurmából. 

A recept egy kisebb, 15 cm átmérőjű tortához elegendő mennyiségeket tartalmaz, nagyobb vendégsereghez duplázható nyugodtan.





Zabpelyhes-banános babatorta első szülinapra

Hozzávalók egy kb. 15 cm átmérőjű tortához:

A piskótához:
2 tojás
8 dkg zabpehely
4 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
10 dkg barna nádcukor
0,5 dl olaj
2 evőkanál natur joghurt
1 teáskanál sütőpor

A krém banános rétegéhez:
1 nagy banán
1 kávéskanál citromlé
0,5 dl víz
1-2 teáskanál nádcukor
1 evőkanál étkezési keményítő
a banán méretétől függően még egy kis víz, vagy tejszín

A túrós krémhez:
10 dkg áttört tehéntúró
2 evőkanál natur joghurt
2 evőkanál barna nádcukor
1 evőkanál étkezési keményítő
1 dl tej (vagy víz)
fél kávéskanál vaníliakivonat

A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét egy evőkanálnyi nádcukorral kemény habbá verjük. A tojások sárgáját a többi nádcukorral kikeverjük, hozzáadjuk az olajat és a joghurtot. Hozzáadjuk az előzőleg összekevert darált zabpelyhet, lisztet és sütőport, géppel jól kidolgozzuk. Hozzáforgatjuk a tojásfehérje habját, majd előmelegítjük a sütőt 180 fokra. A tésztát formába simítjuk, vagy laponként tűpróbáig sütjük.

A banános krémhez a megtisztított banánt felkarikázzuk, pici citromlével, a vízzel, a nádcukorral feltesszük főni. Forrástól számítva kb. 5 percig főzzük, majd botmixerrel simára turmixoljuk. Egy evőkanál keményítőt kb. 1-2 evőkanálnyi folyadékkal kikeverünk, majd a közepes lángon tovább melegített banános péphez adjuk, és besűrítjük a krémet. Kevergetjük, míg langyosra nem hűl.
A lapokat megkenjünk a banános krémmel.

A túrókrémhez a túrót összeturmixoljuk a joghurttal, a nádcukorral. A keményítőt összekeverjük a nádcukorral, a vaníliakivonattal és a tejjel, majd sűrű pudingot főzünk belőle. Sűrűn kevergessük, mert a pici mennyiség miatt gyorsan leéghet!
A vaníliás krémet kevergetve langyosra hűtjük, majd hozzákeverjük a túrókrémhez. Rásimítjuk az időközben kicsit megdermedt banános krémre, majd a krémes lapokat egymásra helyezzük és hűtőszekrényben egy óra alatt összedermesztjük a tortácskát.

A külsejét burkolhatjuk, bevonhatjuk tejszínhabbal, vagy főzhetünk másfélszeres mennyiségű krémet és azzal is körbesimíthatjuk. Ha jól megbírkózik a pici a szilárd banánnal, a belsejébe és dekorációnak is használhatunk banánkarikákat.

Szeretettel várom a visszajelzéseket, ha valaki sikerrel alkalmazta a receptet! :)






Nyulam-bulam

$
0
0


A családi húsvétolásra ezzel a kis nyulacskás tortával készültem.
Békebeli stílusban, mert az nekem a régi mesekönyvek illusztrációit idézi, remélem a csemetéknek is tetszeni fog. :)

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Mindenkinek!
 

Offroad RC car

$
0
0


Ezzel a fogalommal még én is csak most ismerkedem, ugyanis eddig nem is tudtam, hogy az ilyen épített táviránytós autókkal már versenyeket is rendeznek. :)

Nálunk is van ennek szubkultúrája, a fiú, akinek a szülinapjára sütöttem, hobbiból ilyen járgányokat készít és jár is ilyen versenyekre. 
Ez a típusú autómodellezés tényleg annyira speciális, hogy muszáj volt egy kicsit kutakodnom a neten és találtam is egy magyar blogot, ami próbálja összefoglalni az erre vonatkozó tudnivalókat, úgyhogy most csinálok is egy kis ingyenreklámot neki. :) ITT tudtok belekukkantani, ha valakit érdekel ez a téma.

Szóval én marcipánból fabrikáltam meg a járgányt, természetesen nem olyan, amilyennek lennie kéne, de nem tudtam megoldani másképp a statikáját, hogy ne rogyjon össze az egész. Ráadásul nem is gurul, de remélem azért az ünnepelt polcát még ebben a formájában is tudja díszíteni. :)
A festés és a küllem teljes egészében az én agyszüleményem, mielőtt még valaki vásárolni szeretne valahol egy ilyen példányt, csak szólok, hogy nem fog kapni. :D

Belül csokitorta volt, kívül a szokásos fondantbevonat. Személyesen adhattam át az ünnepeltnek, aki csak annyit tudott kinyögni, hogy "Brutális." :D Remélem ezt bóknak vehetem...


Epreskosár és katicababa

$
0
0


Kicsit beizzítottam a rakétákat, mert egy csomó tortát nem láttatok még, annyira nem értem rá a blogot ápolgatni...

Két Nórim is van az ismerőseim között, akik már évek óta ellátnak jobbnál-jobb tortaötletekkel és tevékenykednivalóval. Egyik Nórinak a múltkor már láthattátok a kerámiababás szülinapi tortáját, most másik Nóri kislányainak készítettem gyors egymásutánban két tortát is.

A nagyobbik leányka kapta a kis "szűkkörű", ötvenfős szülinapi bulijára ezt az epres monstrumot. :)
Kaptam Nóritól több tortafotót is külföldi tortakészítők munkáiról, az egyiken az egyik részlet tetszett neki, a másikon a másik, így azt kérte, hogy ezekből gyúrjak össze egy nagy tortát, mindenképp az eperrel a főszerepben. Természetesen belül is az eper és a csoki dominált, így a külső nagy mértékben illusztrálta a belbecset. :)


A másik, kisebbik leánykának készült torta a családi ünneplésre készült, egyetlen hangsúlyos motívuma az Anne Geddes jelmezbe bújtatott babái alapján készült katica formájú plüssjáték. Nem akartam róla elvonni a figyelmet, így inkább csak finoman a színeket megtartva díszítettem a torta felületét.
Ez utóbbi dupla csokis belsővel készült, de mindkét torta a szokásos fondantbevonattal és marcipándíszekkel.




Lúdláb torta újszerűsítve, mogyoróval megijesztve

$
0
0


Ez a másik húsvéti torta, amit már beharangoztam.
Valójában szüleim házassági évfordulója alkalmából készült, de hát jellemző a távolság miatt, hogy nálunk így össze legyenek vonva az ünnepek.

Gyerekkorom egyik kedvence volt a lúdláb szelet, úgy, ahogy anyukám készítette, de sajnos már leszokott róla, vagy elkeverte a családi receptet valahová. Azóta is kerestem azt az ízt, de a cukrászdákban sajnos ez a süti borzasztóan vajas és édes, az én ízlésemnek túl tömény, így hát megalkottam rá a saját verziómat.
Teljesen érzésre ment a dolog, ráadásul belekombináltam egy kis törökmogyorót is, mert épp előtte készítettem mogyorós macaronokat és a nagyobb méretű tetőket fel tudtam így használni díszítésre.
Ez még így is az a fajta sütemény, amiből egyszerre bőven elég egy szelet, meg aztán pár órával később mégegy, másnap mégegy.... :) Szóval kalóriabomba még így is, ne szépítsük, de úgy éreztem sokkal jobban közelít a gyerekkori ízekre, mint amire számítottam. További fejlesztésre vár ebből kifolyólag.

Kaptam ajándékba transzferfóliát, amit nagy lelkesen ki is akartam most próbálni, ezért került a csokibevonat tetejére, de ez nem elvárt az alapfelszereltséghez.
Én most egy viszonylag kicsi, 18 cm-es átmérőjű formában készítettem el, de nagyobb formában arányaiban vékonyabb lesz persze a tészta, így a szelet is mutatósabb lesz. A legközelebbi alkalommal újrafotózom Nektek a szeletet, mert a bulin készült képen enyhén szólva rosszul megkomponált a fotó. :)
Ím' a recept!

egy ronda kép ideiglenesen, majd lecserélem istibizi ;)

Mogyorós lúdláb torta

Hozzávalók:

A mogyorós piskótaalaphoz:
2 tojás
10 dkg barna cukor
1 dl tej
1 dl olaj
10 dkg finomliszt
5 dkg zabpehelyliszt
4 dkg darált mogyoró
1 teáskanál sütőpor
csipet só

A csokis krémhez:
2 tojás sárgája
2 evőkanál barna nádcukor
1 dl tej
2 lap zselatin
5 dkg jó minőségű étcsoki (nálam Callebaut 70,4%)
fél kiskanálnyi narancsvirágvíz (elhagyható)
3 dl habtejszín

a bevonáshoz:
10 dkg jó minőségű étcsoki
1 evőkanál olaj

A tojásokat szétválasztjuk. A tojások sárgáját kikeverjük a nádcukorral, az olajjal és a tejjel. A szárazanyagokat összekeverjük és jól kidolgozzuk a tojásos folyadékkal. A tojások fehérjét kemény habbá verjük és a masszához forgatjuk. 
Sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, és 170 fokra előmelegített sütőben 10-15 perc alatt tűpróbáig sütjük.
A piskótát, ha kihűlt, tortakarikába fogjuk szorosan és elkészítjük hozzá a krémet.

A tejet felforraljuk, majd a tojások sárgájával kikevert cukorhoz fokozatosan hozzákeverjük és visszatesszük főni. Feloldjuk benne a csokit és a két egész lapzselatint. Pár perc alatt összefőzzük, majd folyamatosan kevergetve kihűtjük. Hozzáadjuk a narancsvirágvizet, ha van otthon.
A tejszínt kemény habbá verjük és fokozatosan a csokis krémhez keverjük, majd a habot a tortakarikával körbefogott piskótára öntjük. A tál alját kicsit az asztalhoz csapkodjuk, hogy szépen elterüljön a krém a tetején.
Hűtőbe tesszük egy-két órára, hogy szépen összedermedjen. Forró vízbe mártott vékony pengéjű késsel óvatosan elválasztjuk a karikától.

A csokimázhoz a csokit gőz fölött felolvasztjuk az olajjal, majd a gőzről levéve kevergetve langyosra hűtjük. Ráöntjük a torta tetejére és egy spatula, vagy hosszú kenőkés segítségével, gyors mozdulatokkal bevonjuk az egész tortát. 
Én mogyorós macaronokkal és csokis ostyagolyókkal díszítettem, de bármilyen csokidísszel dekorálható. Egy nappal korábban is el lehet készíteni, akkor még jobban összeérnek az ízek.


Kis torta vintage stílusban

$
0
0


Ünnepeltem a vintage stílus kedvelője, ami nagy divat mostanában. Emlékszem tizenvalahány évvel ezelőtt már volt egy rohama, csak akkor még nosztalgia stílusnak hívták, rengeteg ilyen bolt is nyílt akkortájt, mikor antikolt bútorokkal és csipkeruhákba öltöztetett mackókkal voltak tele a kirakatok. :)

A tortadivatban ez idő szerint leginkább a nagymama csipketerítőjére emlékeztető tortákban nyilvánul meg, rózsákkal, masnikkal, ruhabross-szerű díszekkel kiegészülve. Ezt is lehet persze ízlésesen művelni, de gyanítom, hamar elunnám magam, ha csak ilyen stílusú tortákat készíthetnék. Nekem egyébként jobban tetszik, amikor az ódivatút kombináljuk a nagyon modernnel (lásd steampunk ;)), de arra viszonylag ritkán nyílik lehetőségem.

Egyik óvónénink lányának készítettem most ezt a picike tortát, az inspirációnak küldött képekben kimondottan ezek a már említett ruhabross és szalagdíszes torták szerepeltek, így ahhoz hasonlót készítettem neki. A visszafogott díszítést a burkolat textúrája dobja fel kissé. Eredetileg púderrózsaszín volt a torta alapszíne, ehhez pedig törtfehér a szalagdísz, de megszépiáztam a képet, mert megint rossz hátteret választottam neki és úgy nem tetszett. :))
Belül tejszínes csokikrémmel töltött csokitortát rejtett, kívül a szokásos házi fondantbevonat.


Rongybaba torta

$
0
0


Egy éves kislányka szülinapjára készítettem ezt a tortát nemrégiben.
Anyukájának az volt az elképzelése, hogy egy fekvő baba tortára emlékeztessen, még jó, hogy visszakérdeztem, hogy játék, vagy igazi baba legyen-e, mert nem mindegy ugye. :)
Szerencsére az előbbiről volt szó és nagyjából rám is bízta a kivitelezést, csak az volt a kérés, hogy lányos színekben és 16 szeletes méretben próbáljam összehozni.

A baba formáját így a méret erősen behatárolta, mert úgy kellett megterveznem, hogy minden testrészéből szeletelni lehessen. Ezért lett viszonylag dundi és nagy a szoknyája.
Belül tejszínes csokikrémes csokitorta volt, kívül a szokásos fondantbevonat. Kivéve a nyalókáját, mert azt marcipánból csináltam. :)
Aranyos lett, nem? Az én Csipikémnek nagyon tetszik mindenesetre, mert akárhányszor meglátja a monitoron, azonnal kiabálni kezd és küzdi magát felfelé, hogy megfoghassa. :)




Singer varrógép torta

$
0
0


Barátnőm nagymamájának 80. szülinapjára készült ez a Singer. Vicces volt a köszöntés, mert mikor a tortát feltálalták, a nagyi mogorván nézett a családjára és felháborodottan kérdezte: "Minek vettetek nekem varrógépet??? Tudjátok, hogy évek óta nem varrok!" :)))
Ez nekem jóleső volt hallani, mert akkor azt jelenti, hogy szemüveg nélkül vizsgálva egész jó lehetett a végeredmény. Magam nem voltam vele megelégedve, persze csak ahhoz viszonyítva, hogy ennél sokkal rosszabbra számítottam, mikor elvállaltam a feladatot. Rég kínlódtam ennyit tortával, azt azért el kell mondanom...
Állítólag pont egy ilyen modellen tanult varrni  a néni annak idején, úgyhogy egész véletlenül sikerült ráéreznem, hogy még személyre szabottabb legyen a torta. :)

El kell mesélnem elöljáróban, hogy kifejezetten ellenérzésekkel viseltetek az olyan torták irányában, ahol vázszerkezetekre kell építkezni, mint külföldi tortaművészek is csinálják. Itt viszont a barátnőm nem tágított, neki álló varrógép kellett, azt meg más úton-módon nem bírtam volna összehozni.
Itt konkrétan az alsó "fadobozka" képviseli a tortát, a felső varrógép szerkezet túlnyomó része sajnos ehetetlen anyagokból készült. Életemben először kénytelen voltam kipróbálni a gabonamassza nevezetű förmedvényt, ami puffasztott gabonaszemekből és pillecukorból áll, és amit természetesen a kutya nem akarna megenni, mégis ehetőnek titulálható. Hát tapasztalatom semmi nem volt ezzel a cuccal, így valószínűleg ezért nem is működött igazán jól a kezem alatt, vagy érezte a szerencsétlen, hogy eleve utálom, így nem volt hajlandó engedelmeskedni. Funérlemezkéből és tiplipálcával, meg saslikpálcával építettem egy vázat, hogy majd a felső részt az tartja meg, de kétszer is neki kellett futni, hogy ne billegjen és kibírja a majd 300 kilométeres utat Szlovákiába.
A megfelelő stabilitás elősegítése érdekében az alsó tortarészt is másképp töltöttem be, mint ahogy szoktam. Feketeerdő torta volt a kívánalom, de miután az eredetileg nagyobbrészt tejszínehabos töltelékkel készül, itt egy kicsit trükköznöm kellett, nehogy valami deformitás következzen be. Több rétegben töltöttem így és háromféle krémmel egy belső csíkozást kapott a torta, a meggyszemeket meg próbáltam precízen egyforma távolságban elhelyezgetni egymástól, hogy azok is tartsanak valamit rajta.

Ja! És azt még nem is mondtam, hogy a trópusi meleg utáni első csapadékos napra esett a munka, ami nem kedvez a burkolásnak a magas páratartalom miatt, így nagyjából a fondantmassza szanaszét nyúlt, harmadik nekifutásra sikerült csak beburkolni a tortát. Gondolhatjátok milyen szépeket mondtam magamban...
A hiányzó alkatrészeket kéretik nem számonkérni rajtam, örülök, hogy ennyire futotta egyáltalán, főleg, hogy csak fénykép szolgált modellül hozzá. Az esetleges aránytalanságokkal is tisztában vagyok, különösen a forgatókar tekintetében, ami előbb készült, mint a torta és rögzíteni se volt valami egyszerű. A végső pingálásnál nem maradt már idő igazán plasztikusra kivitelezni, de az utolsó előtti pillanatban még eszembe jutott, hogy mi volna, ha a néni születési évszámát ráfesteném. Szerencsére barátnőm jóváhagyta az ötletet, szerintem ez egy elegáns megoldás volt, mert természetesnek hat, nem feltűnő és mégse vágja úgy direktben az ember arcába, hogy hány éves lett már megint. :)

Na mindegy, túl vagyok rajta, lehetett volna szebben cizellálgatni, ha a kínlódások után maradt volna még rá idő. Mindenesetre felhívom kedves ismerőseim figyelmét arra, hogy ilyen és ehhez hasonló tortaötletekkel szíveskedjenek a Nemzeti Sóhivatalt felkeresni! :P


Minitorták eljegyzésre

$
0
0


Először is egy körkérdés. Mindenkinek elege van már a bajuszmániából, vagy csak nekem???

Akik egyetértenek velem, biztosan meglepődnek, hogy akkor mi a fenét akarok itt ezzel a bajusszal. :))) Jelentem, megtaláltam az egyetlen megoldást, ahol még létjogosultsága lehet egy bajusz mintának, íme! :D

Na félre a tréfával, igazából már nagyon régóta lapulnak nálam ezek a nyalókák, amik nagyon klasszak, de ezidáig nem találtam a helyüket a hasamon kívül. Most azonban szűk körű eljegyzésre kellett volna egy pici tortát csinálnom, pontosabban bármilyen sütit, rám volt bízva. Mivel két szülő és az ifjak voltak csak jelen, annyi volt a kívánalom, hogy legalább négy személy meg tudja kóstolni, valamint legyen vicces, de azért szép is. Hát a vicces részét volt hivatott képviselni ez a női vonalat jelölő csókos száj és a férfias oldalt támogató bajusz.



Belül tonkababos csokitorták voltak a kis drágák, kívül a szokásos fondantbevonat. Gondoltam cukormasszával egy kis régimódi öltözetre emlékeztető ruházattal teljesíthetem a szépségre vonatkozó kérést, így az úr kapott egy zsabós nyakú inget berakásos mellénykével, a hölgy meg egy fodros-bodros kis muszlinruhát. Értelme nincs sok, de azért jól néznek ki, nem? :)
Bevallom ezzel a két kis szösszenettel dolgoztam annyit, mintha egy komplett tortát kellett volna csinálni, úgyhogy ilyet biztosan nem árulnék a boltomban, ha lenne.

A nyalókák természetesen a Málnacukortól valók, ezúton is köszönet érte!

Sok hosszú, boldog együtt töltött évet, ám rövid jegyességet kívánok Balázsnak és Nikinek! ;)


Umizoomi torta

$
0
0

Umizoomi csapat az animációs interaktív mesesorozat címe, amiről ezt a kis tortát mintáztam.
Tök jó, hogy Lotti harmadik szülinapjára is én csinálhattam a tortát, ha megérem a negyediket is, már tuti emlékezni fog rám, legalábbis ebben a formában. :)

Itt most nem is annyira a torta díszítésére helyeztem a hangsúlyt, hanem a figurákat próbáltam minél jobban megformázni. Utólag nézve Milli ruhájának színét nem sikerült hajszál pontosan eltalálni, de azért összhatásilag szerintem nagyjából sikerült elkapni. A fiúcskát Geonak hívják, ha jól emlékszem, vagány félmosolyt kapott, a robothaver Bot (bazi fantáziadús elnevezés...) pedig nem is figura, hanem egy kis süti belsőleg, mert úgy gondoltam, hogy a hordó alakját pont klasszul felvenné egy muffin és egy kis félgömb alakzat. Eredetileg lába is van szegénynek, de a súlya belepasszírozta a tortába, gondolom azért Lotti megtalálta evés közben. :P

Belsőleg - mint mindig - mascacarponés könnyű krém eperdarabokkal zabpelyhes-nádcukros piskótával gyerekbarát jeligére. :)


Lemezjátszó torta Dj Palotai szülinapjára

$
0
0



Már nem az első eset, hogy van szerencsém különleges emberkéknek tortát készíteni, és ezt annyira imádom, mert nekem igenis számít, hogy nem üres piskótatömeg van a kezem alatt, hanem egy kis lelket is bele lehet tenni. Szeretem mindig feltérképezni, hogy kinek is készítem a tortát, ez esetben pedig sokkal könnyebb volt a dolgom, mint általában, mert az egyik legigényesebb és hosszú évek óta legaktívabb hazai lemezlovasunkról azért viszonylag sok információ elérhető.
Én mégis a legjobb barátnőmhöz fordultam, aki velem ellentétben eléggé otthon van az elektronikus zenében. Csak annyit írtam neki, hogy kinek készítem a tortát és máris egy hosszú, kimerítő, ám nagyon lelkes jellemzést kaptam, amiből, ha megengeditek muszáj idéznem a cenzurázásom után megmaradt részeket. :))
"Apura, azaz Dj Palotaira mindig is felnéztem, mert kib... jó dj, nagyra tartom, és megtanította nekem, hogy nincs rossz zene, csak rosszkor felrakott... Félelmetes tudása van, pontos dj, nagyon széles palettáról is tud dj szettet rakni, ami hallgatható tud lenni. El se merem képzelni mennyi lemeze lehet, igazi megszállott... Azon a mezsgyén lavírozik jól, ami neked is a legnagyobb nehézséget okozza. Mégpedig: egyediség versus populáris igény.... Sztem nagyon ikrek. Imádom az interjúit olvasni, nagyon jó gondolatai vannak. Csomó dolgot meg tud fogalmazni a zenéről, amit én sose... Úgy tudom Ő nem állt be egy zenekarba se dj-skedni (szinte mindegyiknek van az utóbbi tíz évben), nem hódolt be senkinek, így maradt a naprakész dj vonalon... Szóval ő nagyon klassz ember lehet, aki szakmai tálentum... évekkel ezelőtt is cipelte a nehéz lemezes táskáit az éjszakában. Utóbbit azért emelem ki, mert manapság alig játszanak ám már lemezjátszóról a dj-k, gépekről nyomják, egérrel kattintják össze a szettet, művészet olyan értelemben a dj szakma, ahogy Palotai csinálja."
Na nekem ennyi bőven elég volt ahhoz, hogy nagyobb affinitással lássak neki a munkának! :)



Egy Technics lemezjátszó volt a modellem, persze csak nagy vonalakban, mert annyi féle létezik és  egyik bonyolultabb, mint a másik, főleg, ami a lemezjátszókart illeti. A legnagyobb gondot épp a forgófej, vagy miaszösz okozta, mert egy fotón se tudtam rendesen megfigyelni, elérhető közelségben pedig nincs hasonló gépezet. Szóval félig-meddig inkább kisakkoztam, hogy a hátulja, hogy kapcsolódik az elejéhez és milyen elven is mozgatódhat a kar, bár sok értelme nem volt, mert szerintem senki se figyelte. :) Ugyanez volt a gondom az arányokkal, valószínűleg teljesen más méretezés lett volna élethű, de hát muszáj meggyőznöm magam róla, hogy annyira csak nem lehetek maximalista, hogy minden tárgy után készített tortához beszerezzek egy eredeti modellt is.
30 szeletes csokitorta volt egyébként, de állítólag megintcsak nem akarta senki felvágni, amiért mérhetetlenül bosszús vagyok,  mert irtó klafa belga csokikrémmel töltöttem, grrr.....

Isten éltessen "Apu"! Okozz még sok önfeledt percet az Ifjúságnak! :)

A buliról nézegethettek képeket ITT.



A fotókat a Corvintető bulihelytől kölcsönöztem innen.



Kisvakond torta harmadik felvonás

$
0
0


És újra Kisvakond a terítéken! :)
Nem most készült éppen, de időközben el voltam foglalva menyasszonyi torta készítéssel is, ami picit leszívta az energiáimat, így nem bírtam nagyon a blogot gondozgatni.

Ez a kis aranyos itt egy hároméves kislánynak készült, akinek azonnal meg is lett mutatva a torta, amint anyukájának odaadtam. Nagyon örült neki a kis drága, és azonnal kétségbe esett, mikor vissza akartuk csukni a doboz tetejét, hogy most akkor mi lesz, miért nem láthatja, ha egyszer az övé. :)
A Kisvakond három kis haverkája fontos volt, hogy a tortára kerüljön, így egy kis egyszerű csoportképet találtam ki, hogy mintegy köszöntsék az ünnepeltet, így próbáltam élővé tenni a kis társaságot. Persze az egyszerűség csak a torta dekorációjára vonatkozik, mert a figurákkal szokás szerint elszórakoztam egy ideig, nem is beszélve a legalsó díszítőelemről, a kis zöld gazokról.

Csokitorta volt fondantbevonattal és marcipánfigurákkal.

Kis elegáááncsos névnapi torta

$
0
0



Úgy, de úgy el vagyok maradva a torták mutogatásával, hogy azt el sem hiszitek!
Csak úgy tudom behozni a hátrányt, ha konkrét mutogatásba kezdek a szövegelés helyett, így ezen elhatározás első darabja ez a névnapi tortácska.

Dupla ünneplésre készítettem, ahol egy fiatal és egy idősebb hölgyet köszöntöttek, ezért valami olyan stílust kellett neki kitalálnom, hogy mindkettőjükhöz passzoljon. Szóval valami nem túl konzervatív, meg nem is túl trendi dologban gondolkodtam, ez sült ki belőle.
Virággal névnapon nem annyira lehet mellélőni, ezért egy kis rózsaszín szellőrózsa került rá és visszafogott mentazöld alapot képzeltem hozzá. Az írókás díszítést kicsit elbénáztam, mert nem jól kevertem ki a masszát, de szerencsére nem lett olyan feltűnő.

Konkrétan már nem is emlékszem, hogy milyen tölteléke volt, az az egy biztos, hogy nem csokis. Viszont tuti, hogy házi fondantbevonattal készült. :)


Viewing all 159 articles
Browse latest View live